Körforgásos gazdaság
Több kutatás szerint jelenleg az emberiség körülbelül évi két milliárd tonna hulladékot termel. Magyarországon évente közel 120 millió tonna hulladék keletkezik, ami nagyon sokféle forrásból származik. A legtöbb szemét előállítói az európai, észak-amerikai ipari országok és Kína. A fogyasztás folyamatos növekedése miatt 2025-re ez a mennyiség megkétszereződhet. A hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint bármely más környezetkárosító tényezőé, az üvegházhatású gázokat is ideértve. A szemét felhalmozódásnak már most óriási hatása van a bolygóra, amit jól szemléltetnek például nagy szemétörvények az óceánokban és az élővilágba bekerült káros anyagok. A hulladék legnagyobb része a városokból kerül ki, ugyanis a városlakók fejenként kétszer, vagy akár négyszer is több hulladékot termelnek, mint a vidéken élők, a városiasodás pedig egyre nagyobb méreteket ölt az egész világon. Ott növekszik különösen erősen a szemét mennyisége, ahol a gazdasági növekedés is jelentős, jelenleg Kelet-Ázsiában, azon belül is Kínában.
Napjaink kapitalista gazdaságában nagyrészt lineáris anyag, élelmiszer, víz és energiaáramokat láthatunk. Ez a rendszer környezetvédelmi szempontból fenntarthatatlan, hiszen fosszilis energiára épül fel a rendszer és ebből fakadóan jelentős a kibocsátás és a hulladékképződés. Az értékes természeti erőforrásokat kivesszük a természetből, átalakítjuk, felhasználjuk, felhasználás után pedig összekeverjük őket, mely következtében az értékük lecsökken, és sokszor lerakóban vagy égetőben végzik az életciklusukat. Közben pedig újabb és újabb erőforrásokat használunk és zsigerelünk ki, és túllövünk a Földünk eltartóképeségén. Egyértelmű, hogy ez a folyamat fenntarthatatlan, de tökéletes példaként szolgál a természetben működő anyagáramlási rendszer, amely ihletet adhat számunkra egy hulladék nélküli gazdaság megvalósításához. A természetben az anyagáramlás ciklikus, egy körforgás része. Az élőlények metabolizmusa során sem keletkeznek hulladékok, hiszen amit kibocsátanak vagy a halálukkal visszamaradó szerves anyagok és tápanyagok mind más élőlények tápanyagául szolgálnak vagy beleépülnek az életet adó talajba vagy a hidroszféra ökoszisztémáinak szolgálnak értékes erőforrásként.
 |
 |
 |
Anyagok mozgása természetben:
Földünk anyagai (kémiai elemei) közül csaknem mindegyik körfolyamatokban vesz részt. Ezekben a spontán körfolyamatokban különböző anyagmennyiségek más-más sebességgel mozognak az atmoszféra (légkör), a hidroszféra (bolygónk vízburka), a litoszféra (földkéreg), a talaj, illetve a bioszféra (élővilág) között. Az anyagmozgásnak fizikai (geológiai), kémiai, biológiai és antropogén (emberi tevékenységből fakadó) okai lehetnek. Ez a körforgás teszi lehetővé a földi életet és határozza meg az éghajlat alakulását. A bioszféra bekapcsolódását a globális körfolyamatokba az idézi elő, hogy valamennyi élőlény a kémiai elemek sokaságát igényli működéséhez: szén, nitrogén, oxigén, hidrogén, foszfor, kén, kálcium, kálium, magnézium, nátrium, klór, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A biológiai folyamatok jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy bizonyos elemek bolygónk adott tartományában feldúsulnak: pl a szén a földkéregben ásványi szén, ásványolaj vagy földgáz formályában (ún. fosszilis tüzelőanyagok), vagy pl. a jód bizonyos algákban.
A környezetbe történő emberi beavatkozás, a nyersanyagok és az energiahordozók kitermelése, illetve a termelési valamint a fogyasztási hulladékok természeti környezetbe történő juttatása révén két irányból is megzavarja a körforgást. Az erőforrások hasznosítása során gyakran állítunk elő, ún. természet idegen anyagokat (termékeket), amelyeket a természet a maga folyamataiban soha nem állít elő (műanyagok, szintetikus tisztító és mosószerek, stb). Ezek felhasználásuk után, hulladékként visszakerülve a természetbe lassan, nehezen bomlanak el, hiszen a természetben nem léteznek az ezek lebontásához szükséges kapacitások. Tehát az ilyen anyagok megzavarják a természet működésének alapját képező körfolyamatokat, az egyes anyagtartályokban nem kívánatos anyagfelhalmozódást idéznek elő, és drasztikusan megzavarják az ökológiai rendszerek szerkezetét valamint működését. Az olyan termékek viszont, amelyek természetes komponensekből készülnek, felhasználásuk során hulladékká válva a természetben könnyebben átalakulnak, kevéssé terhelik az ökológiai rendszereket, és kémiai elemeik gyorsabban visszatérnek az anyagok örök körforgásába.
A természet öt polimert használ mindenhez, amit csak látunk. Mi a saját világunkban úgy 350 polimert használunk, még a mérgezőket is. A természet sem örökre gyárt dolgokat, csupán addig ameddig szükség van rá. Az általa létrehozott anyagok lebontására ugyan olyan gondot fordít, mint előállításukra, mert ezek az anyagok lebomlanak, átalakulnak és újrahasznosulnak. De a természet egyik legfontosabb törvénye, amikor anyagokat hoz létre, hogy a minimális anyagból érje el a maximális minőséget. A tervezésnél ez lenne a legfontosabb alapelv, amit használnunk kéne, amellyel véget vethetnénk a tervezett elavulás történetének a termékgyártásunkban. A „bölcsőtől bölcsőig” egy olyan tervezési modell, amely úgy tervezi meg a termékeket, hogy az anyagok teljes mértékben visszakerüljenek az ipari körforgásba vagy biológiai lebomlás útján a természetbe, mindezt persze káros mellékhatások nélkül.
Körforgásos gazdaság:
A körforgásos gazdasági modell szerint a fogyasztói társadalom által kiépített lineáris gazdaságot (“take-make- consume and dispose” – “kinyer-legyárt- fogyaszt-ártalmatlanít”) egy körforgásossal váltaná fel. A körforgásos gazdaságban az anyagcsere-folyamatok tervezetten, zárt rendszerben áramlanak, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul és a biológiai, illetve technikai alkotórészek nem keverednek, hanem minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a biológiai és ipari körfolyamatokba. A biológiai és technikai anyagok árama külön-külön ciklusban valósul meg, és ezeken belül is az eltérő anyagok külön vannak kezelve, hiszen így a legnagyobb a rendszer hatékonysága. A körforgásos gazdaságban is megvalósulhat az a folyamat, ahol a gazdasági anyagcsere a természetes organizmusokhoz hasonlóan működik, s így a biológiai és technikai tápanyagok folyamatosan újrahasznosulnak a rendszerben. A biológiai anyagok részei a természeti anyagcsere folyamatoknak, vagyis a gazdaság folyamatokból bármikor, a szennyezés kockázata nélkül biztonságosan visszahelyezhetők a természetbe. A technikai anyagok ezzel szemben az ipari folyamatokban hasznosulnak, anélkül, hogy jelentős minőségi értékvesztésen mennének keresztül. Lényege az anyagok szétválasztásában rejlik, ha ezek kellően jól meg lettek tervezve, könnyen szétválaszthatóak szervesen lebomló és nem lebomló anyagokra, akkor gyakorlatilag korlátlan mértékben újrahasznosíthatók. Tehát valójában a hulladék értékes erőforrás és cél az erőforrások és anyagok körforgásban tartása.
Megvalósítás:
Az Európai Bizottság releváns lépéseket tesz a körforgásos gazdaság és a zéró hulladék koncepció megvalósulásának érdekében. Ez azért különösen fontos megközelítés, hiszen az ipari forradalom óta a képződött hulladékok mennyisége egyre növekedett, melynek oka a lineáris modell volt, amely azt feltételezi, hogy az értékes erőforrásaink bőségesen állnak rendelkezésünkre, olcsók és könnyen megszabadulhatunk tőlük. Már erősen kizsigereltük a Földünk erőforrás-készleteit és meghaladtuk a rendelkezésünkre álló biokapacitást, ezért fontos, hogy az erőforrásokat minél hatékonyabban használjuk és törekedjünk a gazdasági rendszerekben való körforgásukra. A körforgásos gazdaság elveit követve jelentős lépéseket tehetünk a fenntartható fejlődés megvalósulása érdekében. A zárt hurkú (closed-loop) anyag és energiaáramlás biztosítja, hogy hatékony legyen az erőforráshasználat, csökkenhessen az ökológiai lábnyom, egyre jelentősebbé váljanak a tiszta technológiák és a tisztább termelés. A „6R” (repair, recondition, remanufacturing, reuse, recycle, reduce) teljesülése elősegíthető a tárgyak minőségi tervezésével, egymás közötti megosztásával, szelektív hulladékgyűjtés által, a termékek újrahasználatával, redesign termékek megvásárlásával, elhasznált termékek megújításával, helyrehozatalával és megjavításával. Az ökoinnováció megjelenésével egyre több öko-design termék jelenik meg a piacon, növekszik az ökohatékonyság és a zöld vállalatok szerepe is megerősödik. Életciklus-elemzéssel vizsgálva ezeket a rendszereket és termékeket jelentős anyag és energia megtakarítást észlelünk valamint a kibocsátott szennyezők, hulladékok és melléktermékek mennyisége is lecsökken, mivel ezek újrahasználata, újrahasznosítása nagyrészt biztosított. Bizonyos esetekben akár zéró hulladék programok is megvalósulhatnak. A körforgásos gazdaság több koncepción keresztül érvényesül az ipari folyamatokban. Ilyen pl. a Bölcsötől-bölcsőig, a Kék Gazdaság vagy a Biomimicry néven ismert koncepciók, melyek ugyan egymástól némileg különböznek, de alapvetően mind a körforgásos gazdaság megvalósítását szolgálják. Ma már a világon számos vállalat alkalmazza a körforgásos gazdaság valamelyik koncepcióját, vagy azok ötvözetét.
Bővebb információ:
Körforgásos Gazdaságért Alapítvány
Ellen Macarthur Foundation