Szintetikus hús és bőr
A hús világszerte az ember egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott tápláléka. Miközben a Föld népessége 1950 óta megháromszorozódott, a hústermelés hétszeresére nőtt és az emberiség nagy része, ha teheti, fogyaszt húst. A nagyipari hústermelés az állatokat erőforrásnak tekinti, hogy az egyre növekvő emberi igényeket ki tudják elégíteni. Manapság 60 milliárdnyi globális állatállomány lát el bennünket hús, tej, tojás és bőráruval. 2050-re a népesség növekedése miatt, amelyet 10 milliárdra jósolnak és az egyre nagyobb fogyasztás miatt 100 milliárd állatra lesz szükségünk, hogy azok kielégítsék az emberi igényeket. India és Kína életszínvonala rendkívül gyorsan nő. A két ország lakossága együttesen 2,5 milliárd ember. Ha csak egyetlen kg-al növekszik a húsfogyasztás évente, az plusz 10 millió tonna takarmányigény többletet jelent. A hús előállítása rendkívül sok erőforrást igényel.
100kg baromfihús előállításához 4000 l vízre van szükség
100kg marhahús előállításához 13000 l vízre van szükség
A nagy mennyiségű víz mellett, rengeteg földterületre és hatalmas mennyiségű takarmány megtermelésére van szükség, hogy az állatokat etessük, ahelyett hogy azokon a földeken az embereknek termelnénk élelmiszert. A Journal of Food Science and Technology című szakfolyóirat egyik 2011-es tanulmánya szerint az emberiség a szárazföldek egyharmadán folytat állattenyésztést, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeknek több mint a felén termeszt takarmánynövényeket és legeltet állatokat. Mindez jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok gyarapodásához is, a teljes metántermelés 40 százaléka származik a vágóállatok bélrendszeréből. Egy kiló marhahús előállítása ezért ötvenhétszer több üvegházhatású gáz (például szén-dioxid, metán) keletkezésével jár, mint egy kiló burgonyáé. Amíg egy szelet hús eljut a tányérunkra, a takarmányként befektetett energia 75-95 százaléka elvész az állatok metabolizmusa révén. Egy másik példával is szemléltetve, egy átlagos hamburgerhús előállításához több mint 3 kg gabonára, kb 2270 l vízre, és legalább 7 négyzetméter földre van szükség. Mind ezek mellett az állat közel 6 kg széndioxidot bocsát ki, a húspogácsa elkészítéséhez pedig több mint 100 kJ
energiára van szükség.
Az erőforrások és a földterületek végességét figyelembe véve jól látható, hogy a hagyományos hústermelés nem fenntartható folyamat. 7-10 milliárd ember húsigényének előállítására más módszerre van szükség. Ma már rendelkezésre áll az a technológia, aminek a segítségével képesek vagyunk lemásolni azokat a folyamatokat az állaton kívül is, amelyek az állat növekedése közben mennek végbe. Először 2013-ban a Maastrichti egyetemen hoztak létre mesterséges húst laborban Dr. Mark Post és több holland kutató közreműködésével. Azóta, az elmúlt években rengeteget fejlődött ez a technológia és számos cég kezdett el foglalkozni az áldozat nélküli tenyésztett hús előállításával.
Előnyei:
A mesterséges hús legfőbb előnyei közé tartozik, hogy igények szerint alakítható az összetétele is. Az őssejtekből ugyanis az izomszövet mellett zsír, hám és kötőszövetek is létrehozhatók, így a késztermék összetevői a fogyasztók kívánsága szerint alakíthatók. A piaci igényeknek megfelelően sovány vagy zsírosabb húsok is készíthetők, optimalizálható az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya és alakíthatók mindazok az összetevők, amelyek egészségessé tehetik a húsfogyasztást. Akár a hús fehérjeszintjét is be lehet állítani. Élelmiszer-biztonsági szempontból is nagy lépést jelent a mesterséges hús. A nagyüzemi állattartás a betegségek táptalaját teremti meg, de a laborhús esetében a gyártás egyetlen fázisában sincsenek jelen élő állatok, a bennük, rajtuk és körülöttük élő, emberre is veszélyes paraziták és mikroorganizmusok kisebb eséllyel kerülhetnek az ételbe. A biotermék-gyártás egy erőteljes és fenntartható új iparág, ami jelentősen pozitív előrelépést jelent a környezet megóvása szempontjából. Számos tanulmány született, amelyek bizonyítják rendkívüli pozitív hatását a környezetünkre. Óriási mértékben csökkentené az állati termék iparág által felhasznált forrásokat, mint a víz, energia és üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezen felül, a takarmánynövény termesztő és legeltető területek számának csökkenése, szintén fontos a természetes területek visszaállítása szempontjából. Mindez alaposan fel fogja forgatni a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, de jótékony hatással lesz a környezet védelmére, az egészségügyre és az állatvédelemre.
Technológia:
A technológia alapja, hogy biopszia segítségével egy adott állatból kivett izomsejteket, ami nem okoz fájdalmat az állatnak, laboratóriumi körülmények között megsokszoroznak. A kivett sejtek közül izolálják azokat, amelyeket osztódásra akarják bírni. Az izomcella csak izomcellaként tud osztódni, így idővel szinte korlátlan mennyiségű vér és zsír nélküli hússá alakul. Egy sejtkultúrában megsokszorozzák ezeket a sejteket, több millió sejtből több milliárd sejtté fejlesztik, egészen addig, amíg össze nem áll összefüggő izomszövetté.
A holland kutatók az eljárás során szövetmintát vesznek egy élő marhából és az ebből nyert sejtekből egy sejtkultúrában izomszövetet kezdenek növeszteni. Speciális táptalajon, elektromos ingerekkel izomszövetté fejlesztik a sejteket, amíg el nem érik a kívánt mennyiségű izomrostot. A tenyésztett hús nem génmanipulált, a sejtek maguk szinte ugyanolyanok, mintha hagyományos módon, a marhában fejlődtek volna ki, csak az így kapott húshoz nem kell egyetlen állatot se lemészárolni.
 |
 |
Bőr:
„Kezdhetnénk azzal, hogy újragondoljuk a bőrt. Azért hangsúlyozom a bőrt, mert azt széles körben használják. Mert gyönyörű és régóta részese történelmünknek. A bőr létrehozása műszakilag is egyszerűbb, mint más állati termékek, például a hús létrehozása. Főleg egy sejttípust használ és nagyrészt kétdimenziós.
Nos hogy csináljuk? Hogy bőrt tenyésszünk, egyszerű biopszia segítségével elkezdünk sejteket kivonni egy állatból. Az állat lehetne egy tehén, bárány vagy valami még egzotikusabb. Ez a folyamat nem jár fájdalommal, és Daisy, a tehén boldog életet élhet. Ezután izoláljuk a bőrsejteket és egy sejtkultúra közegben szaporítjuk. Ehhez több millió sejtre van szükség és ezeket több milliárdnyira terjesztjük ki. Majd ezután rávesszük e sejteket kollagén termelésére, ahogy azt normálisan tennék. Ez a kollagén olyan anyag, mely a sejtek közöt található. Természetes kötőszövet, extracelluláris mátrix, de a bőrben a fő építőelem. Majd a következő lépés, hogy vesszük a sejteket és a kollagénjüket és lepedő formájában szétterítjük őket, majd egymásra rétegezzük ezeket a lepedőket, mint a rétest, hogy vastagabb réteget képezzünk, melyet aztán hagyunk kifejlődni. És végül, vesszük ezt a többrétegű bőrt és egy rövidebb és sokkal kevésbé kémiai cserzési folyamat során bőrt hozunk létre. A bőr minden jellemzője megtalálható benne, mert ugyan azokból a sejtekből készült, és még jobb is, mert nincs szőr, melyet el kellene távolítani, nincsenek hegek és rovar harapások, és nincs hulladék. Ezt a bőrt tenyészthetjük pénztárca, kézitáska vagy autó üléshuzat formájában. Nincs korlátozva egy tehén vagy egy alligátor szabálytalan alakjára. És mivel mi készítjük ezt az anyagot, már az alapoktól mi tenyésztjük ezt a bőrt, így nagyon érdekes módokon irányítani tudjuk a tulajdonságait. Nincs ilyen finom szabályozási lehetőségünk a hagyományos bőr esetében. És ezt a bőrt más kívánatos képességekben is finomhangolhatjuk, mint lágyság, légáteresztő képesség, tartósság, elaszticitás, sőt még a mintázat tekintetében is. Utánozhatjuk is a természetet, ám bizonyos tekintetben még tovább fejleszthetjük is. Ez a fajta bőr használható arra, amire a mai bőrök, de a fantáziánkkal valószínűleg sokkal többre is.”
Forgács András TED
Cégek, amelyek valamilyen állati terméket állítanak elő állatok megölése nélkül:
Organovo: Forgács Gábor és Forgács András alapították ezt a céget 3D nyomtatású emberi
szövetek és szervek előállítására. A technológiájuk állati hús előállítására is alkalmas.
Modern Meadow: Forgács Gábor és Forgács András alapították ezt a céget állati bőrök
előállítására.
Memphis Meats: Egy olyan startup vállalat, ami mögé Bill Gates és a világ egyik legnagyobb
mezőgazdasági cége is beállt, hogy támogassák a fejlesztését a tenyésztett húsoknak. A cég
az állati sejtek felhasználásával képes marha, csirke és kacsahúst termeszteni.
New Wave Foods: Ez a cég az óceánból származó élelmiszerek szintetikus előállítására
szakosodott, elsők között a garnélarákra. Laborban tenyésztett óceáni élelmiszereink
előállításával szeretnék levenni a terhet az óceánjaink túlhalászásáról, így megóvva a tenger
élővilágát.
New Harvest: Egy non-profit kutatóintézet. Küldetésük állati termékek előállítása állat
nélkül.
Linkek:
Forgács András TED:
https://www.youtube.com/watch?v=6ANPppZcyEc
https://www.youtube.com/watch?v=x1Q2oLxEOF8
Technológia:
https://www.youtube.com/watch?v=3LKsSEbSrUQ
Forgács Gábor:
https://www.youtube.com/watch?v=u31RXdazMRo
https://www.youtube.com/watch?v=zDmkK8brSWk
Mark Post: