Szintetikus hús és bőr
Szintetikus hús és bőr   A hús világszerte az ember egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott tápláléka. Miközben a Föld népessége 1950 óta megháromszorozódott, a hústermelés hétszeresére nőtt és az emberiség nagy része, ha teheti, fogyaszt húst. A nagyipari hústermelés az állatokat erőforrásnak tekinti, hogy az egyre növekvő emberi igényeket ki tudják elégíteni. Manapság 60 milliárdnyi globális …
Permakultúra
Permakultúra   A mezőgazdaság kialakulása az emberi történelemben kb. 10.000 évvel ezelőtt kezdődött, amely alatt a földművelés és az állattenyésztés értendő. Tágabb értelemben a mezőgazdaság fogalomkörébe sorolják még a halászatot és az erdészetet is. A vadászattal, gyűjtögetéssel és halászattal szemben a mezőgazdaság már célirányos, tudatos termelési tevékenység, ami eleinte csak kiegészítette a természetből nyert táplálékot. …
Körforgásos gazdaság
Körforgásos gazdaság   Több kutatás szerint jelenleg az emberiség körülbelül évi két milliárd tonna hulladékot termel. Magyarországon évente közel 120 millió tonna hulladék keletkezik, ami nagyon sokféle forrásból származik. A legtöbb szemét előállítói az európai, észak-amerikai ipari országok és Kína. A fogyasztás folyamatos növekedése miatt 2025-re ez a mennyiség megkétszereződhet. A hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint …
Magfúzió
Magfúzió   Az emberiség energiaellátását ma több mint 80%-ban fosszilis tüzelőanyagok adják, a szén, az olaj és a földgáz. Ezek a készletek, amelyet a természet évmilliók alatt halmozott fel hamarosan elfogyhatnak és egyre költségesebb lesz a kitermelésük, de a legfőbb problémát a felhasználásuk és kitermelésük által okozott környezetszennyezés okozza. Hosszú távon nem biztosíthatjuk az energiaellátásunkat …
1 2

Lótusz-effektus

A Lotusan egy Amerikai cég Atlantai központtal. A cég a lótuszlevél egy különös tulajdonságát lemásolva hozta létre a termékeit. A lótuszok vízi-mocsári növények, amelyek levelének felületén a víz és más folyadék nem tapad meg, hanem lepereg arról, sőt közben a növényen található porszennyeződést is eltávolítja. Ezt hívják lótusz-effektusnak, vagyis a víztaszító felületek öntisztító képessége. A cég ezt a jelenséget felhasználva gyárt különböző felületekre felvihető víztaszító és ez által koszt eltávolító bevonatokat.

A lótusz-effektus okai:

A lótuszlevél felszínén lévő mikroszkopikus kiemelkedések szabályos mintázata teszi a leveleket nagymértékben víztaszítóvá. Ezek a kiemelkedések 5-20 μm magas dudorok, 5-50 μm távolságra vannak egymástól, így a por és piszokszemcsék megakadnak rajtuk, de nem érnek a levél felületéhez. Mivel csak néhány ponton érintkeznek a kiemelkedésekkel, kevéssé tapadnak meg azokon. Amikor víz (eső vagy harmatcsepp) éri a levelet, az film helyett cseppeket alkot, aminek szintén csak 2-3%-a érintkezik a növény felületével, könnyen lepereg, és eközben magával ragadja a por és piszokszemcséket.

 

 

A vízmolekulák között kohéziós erők (az azonos molekulák közötti belső összetartó erők) működnek, ennek mértéke a felületi feszültség, és a felületet minimalizálásra kényszerítik, ezért a vízcseppek gömbalakot vesznek fel. A vízcseppeknek valamilyen felülettel történő érintkezésekor a különböző molekulák közötti adhéziós erők is fellépnek, amelyek pedig a felülethez tapadást biztosítják: ezáltal nedvesednek a felületek. A felület sajátságától, állapotától és a folyadék felületi feszültségétől függően következhet be a majdnem teljes nedvesítés, ha az adhéziós erők lényegesen nagyobbak a kohéziós erőknél, vagy egyáltalán nincs nedvesítés, ha a kohéziós erőkhöz viszonyítva az adhéziós erők elhanyagolhatóan kicsik. A lótusz-effektusnál a különleges felületi struktúra miatt olyan kicsi az adhéziós erő, hogy már kis felületi feszültségű folyadékoknál is a folyadék belső kohéziós ereje mellett az adhéziós erők elhanyagolhatók és nem jön létre nedvesítés.

Számtalan alkalmazási területe van a lótusz-effektusnak: gépkocsik szélvédője, lakkbevonata, főzőedények, kontaktlencsék, épületburkolat, épületüvegek stb.

www.stocorp.com